Hagyományok Háza Tóthfalu
Tóthfalu egy fejlődő állattenyésztő-földművelő település, ahol ma már kimagasló eredményeket produkál a biogazdálkodás. Az olajmezőkön fekvő Észak-bácskai, Magyarkanizsa község nyugati oldalán fekvő falunak a kőolaj-kiaknázás pedig új gazdasági és elhelyezkedési előnyöket biztosított.
A 90-es évektől a település önálló helyi közösségként létezik, mely idő alatt igen nagy fejlődésnek indult, Ifjúsági Ház, új óvoda, új iskola, labdarúgó akadémia, kollégium, idősgondozás, edzőterem, sportcsarnok épült, nyomda és kiadó létesült, a gazdag arborétum és egy mini skanzen, a Mini Délvidék makettpark pedig teljesen egyedülálló a környéken.
Igen aktív egyesületek és civil szervezetek, Fehér Akác Művelődési Egyesület, tűzoltók, nyugdíjasok, a sportegyesület, a kézimunkázók és sokan mások igyekeznek tenni azért, hogy a falu ismertebbé váljon és gazdag tartalommal várja a látogatókat.
A vajdasági Tóthfaluban található Hagyományok Háza a helyi közösség összefogásának és a hagyományok iránti elkötelezettségének szép példája. Az intézmény létrejötte Zsoldos Rózsa nevéhez fűződik, aki több mint két évtizeddel ezelőtt álmodta meg a tájházat.
– A történet egy szomszédos, gyermektelen házaspár otthonával kezdődött, akik idős korukban Rózsa néni gondoskodására bízták magukat. Elhalálozásuk után Rózsa néni felismerte, hogy a házban található számos régi tárgy és eszköz megőrzésre érdemes, és úgy döntött, létrehozza a falu tájházát. Az ötlet hamar támogatókra talált: családtagok, rokonok, falubeliek és a környező tanyák lakói egyaránt hozzájárultak a gyűjtemény gyarapításához, padlásaikról és pincéikből előkeresve a régi használati eszközöket. Ennek eredményeként ma már több mint 5200 hagyományőrző tárgy található a tóthfalusi Hagyományok Házában. A gyűjtemény egyik legrégibb darabja egy több mint 100 éves, fából készült babakocsi, amelyet egy idős hölgy ajánlott fel; a játékot még édesapja készítette számára gyermekkorában – mesélte Bagi Bende Tímea, a Hagyományok Háza vezetője.
– Az évek során Rózsa nénihez segítő asszonyok csatlakoztak, akik a ház meszelésével és takarításával gondoskodnak az épület és az udvar rendben tartásáról. A tájház létrejötte után kézműves programok szervezésébe kezdtek, amelyek híre gyorsan terjedt, és egyre több látogatót vonzott. Az intézmény számos kulturális és hagyományőrző programnak adott otthont, többek között hagyományőrző műhelymunkáknak, cserkészcsapatok táborainak, valamint a Kárpát-medencéből érkező pedagógusok és diákok látogatásainak. Belgrádból és más szerbiai városokból is érkeztek érdeklődők, hogy megismerjék a falu múltját. A leglátogatottabb évben mintegy 2800-an keresték fel a tájházat – mondta Bagi Bende Tímea, a Hagyományok Háza vezetője.
A Hagyományok Háza kezdettől fogva együttműködik a faluban működő egyesületekkel, és többéves kapcsolatot ápol más vajdasági és magyarországi civil szervezetekkel. Hét évvel ezelőtt a Fehér Akác Művelődési Egyesülettel közösen szervezték meg a faluban a farsangi felvonulást. Az egyesületet vezető Bagi Bende Tímea és Rózsa néni közös munkája olyan sikeresnek bizonyult, hogy Tímea azóta a tájház vezetésének oszlopos tagjává vált. Néhány éve már ő irányítja az intézményt, természetesen Rózsa néni bevonásával. A fiatal és energikus Tímea könnyebben kezeli a mindennapi kihívásokat és feladatokat, biztosítva a tájház folyamatos fejlődését.
A Hagyományok Háza kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a jövő generációinak átadja a hagyományokat, miközben megőrzi és tisztelettel emlékezik a múlt embereire és elődeinkre. Az intézmény hűen őrzi a falusiak emlékeit, és aktívan hozzájárul a közösség kulturális életéhez.
Projekat je sufinansiran iz budžeta Pokrajinskog sekretarijata za kulturu, javno informisanje i odnose s verskim zajednicama. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove sufinansijera.
