Zentai Városi Múzeum
Zenta város és község Vajdaságban, a Tisza job partján fekvő, Délvidék egyik legrégibb települése. A többségében magyarlakta vajdasági város, amely a vajdasági magyarság egyik legfontosabb kulturális központja. Egyike a kulturális, illetve történelmi szempontból kiemelkedő intézményeknek a Zentai Városi Múzeum.
A Zentai Városi Múzeum alapítója és működtetője Zenta község. 1977-ig önálló intézményként működött, attól kezdve máig szervezésileg a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központon belül működik, viszonylag önállóan. Az óbecsei múzem megalakításáig a zentai múzeum hatáskörébe tartozott az egész bácskai Tisza mente. Ma a hatásköre Zenta, Magyarkanizsa és Törökkanizsa községekre terjed ki.
– Már a 19. század második felében felvetődött a múzeumalapítás gondolata, ám a világháború megakadályozta ennek megvalósítását. A két háború közötti időszakban sem sikerült, csak a második világháború után, 1947-ben. Az ötvenes években megkezdődött a tervszerű gyűjtés, létrejöttek a múzeumi gyűjtemények: az őslénytani-biológiai, régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és a művészettörténeti gyűjtemény. Fontos megemlíteni, hogy 1952-ben megalapítják a művésztelepet, máig a múzeum mellett működik, tevékenysége folyamatosan gazdagítja a képzőművészeti gyűjteményt. Az említett gyűjtemények mellett vannak külön ajándékgyűjteményeink: a Székely Tibor-, a Tóth József-, a Varbai Jenő- és a Stevan Kragujević-gyűjtemény. Ezeket egészíti még a múzeumi könyvtár és a fényképtár – mesélte Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum vezetője.
– Mai – reméljük, végleges – helyére (a főtéri római katolikus plébániaépület egyik szárnyába) 1970-ben költözött, itt nyíltak meg az első nagyszabású állandó kiállításaink is 1974-ben. Az 1972-ben felépült lakótömb földszinti részében modern képtárat hoztak létre, ez szolgál mindmáig helyszínéül az időszaki, tematikus kiállításoknak – mesélte Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum vezetője.
– Bár a múzeumban korábban is voltak időszaki kiállítások, az 1990-es évektől erőteljesebben nyitott a közönség felé, ugyanakkor igyekezett tudományos intézményként is helytállni. A kiállítások megrendezése mellett néprajzi tanácskozásokat szervezett, játszóházakat szervezett, ismeretterjesztő előadásokat tartott, és a levéltárral együttműködve a helytörténeti kutatások komoly műhelyévé vált. Ugyanakkor a 2000-es évektől a lehetőségeket kihasználva fokozatosan felújította állandó kiállításait (őslénytan, régészet, zentai csata, néprajz), egyidejűleg az épület részleges felújítására is sor került. Sajnálatos, hogy az utóbbi évtizedben ez a kedvező folyamat nem hogy megtorpant, hanem mindinkább tapasztalható a leépülés (ez mind az épület megromló állagát, mind a gyűjteménygyarapítást egyaránt érinti) az egyre fogyatkozó anyagi ráfordítások miatt, holott a múzeum kinőtte magát, s turisták is mind nagyobb számban érkeznek a városba – mondta Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum vezetője.
– Ennek ellenére igyekszünk a korral valamelyest lépést tartani, s megfelelni az elvárásoknak, a megnövekedett feladatoknak (az állomány digitalizálása, részben a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel együttműködve), s a látogatók száma sem csökkent, inkább stagnál (évente 4-5000). Egyes múzeumokkal esetenként komolyabb együttműködésre is sor kerül kiállításcsere vagy műtárgykölcsönzés alkalmával, magyarországi múzeumokkal úgyszintén hasznos kapcsolatokat ápolunk– mesélte Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum vezetője.
Más múzeumokhoz hasonlóan a Zentai Városi Múzeum feladatai is a műtárgyak szisztematikus-tervszerű gyűjtése, szakszerű kezelése és megőrzése, feldolgozása és bemutatása a szélesebb közönség számára.
Projekat je sufinansiran iz budžeta Pokrajinskog sekretarijata za kulturu, javno informisanje i odnose s verskim zajednicama. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove sufinansijera.
